A hegedűk színvonala nem változik

A jelenleg használatos hegedűk színvonala egyáltalán nem marad el a régebbiekétől. A 19. század óta sok hegedűművész ragaszkodik ahhoz, hogy olyan kiváló hegedűkön játsszon, mint a Stradivari vagy Guarneri, azonban a legújabb tesztelések alapján kijelenthetjük, hogy az új típusú gyártmányok sem rosszabbak az előbb megemlítettektől.

Egy amerikai kutatócsoport, a US National Academy of Science vakfelméréseket elvégezve megállapította, hogy még a profi hegedűművészek sem tudják megkülönböztetni a régi hegedűket a legújabb jó minőségű példányoktól, ha nem látják azokat, csupán játszanak rajtuk. A hegedűkészítők aranykorának az 1550 és 1750 közötti időszakot tartották, habár sokan kissé eltúlozzák ennek a megítélését.

A tesztet úgy végeztették el a zenészekkel, hogy egy sötét hotelszobába vitték be őket, ahol a művészek a hangszereket nem láthatták. A hegedűk közül mindössze két darab volt régi típusú, egy eredeti Stradivari és egy Guarneri, az összes többi hangszer mind újonnan készített volt. A teszt egyértelműen kimutatta, hogy a zenészek egyike sem tudta 100 százalékos pontossággal megmondani, hogy melyik a régi, és melyik az új hangszer. A 21 megkérdezett tapasztalt zenészből 13 arra szavazott, hogy az új a jobb, a régire mindössze 8-an voksoltak.

Múlt év novemberében egy amerikai kutatócsoport megalkotta a tökéletes másolatát egy Stradivari hegedűnek. Két hegedűművésszel együtt dolgozva a kutatók végül sikeresen reprodukáltak egy 1700-as évek beli hegedűt. A hangszert azzal a céllal készítették, hogy a fiatalok számára bemutathassák a régi hegedű játékhangját, főleg tanulási szempontból.